A nem kézirattári és nem levéltári jellegű többségében kézzel írott, eddig nyomtatásban meg nem jelent adalékanyagot tárolja. Legnagyobb részét a faluszemináriumi kiszállások alkalmával a szeminaristák által készített kéziratos vagy gépírásos Jelentések, feljegyzések adatközlések, kisebb lélegzetű dolgozatok teszik ki.
A nem kézirattári és nem levéltári jellegű többségében kézzel írott, eddig nyomtatásban meg nem jelent adalékanyagot tárolja. Legnagyobb részét a faluszemináriumi kiszállások alkalmával a szeminaristák által készített kéziratos vagy gépírásos Jelentések, feljegyzések adatközlések, kisebb lélegzetű dolgozatok teszik ki.
Egy-egy helység településrajzával, református gyülekezetrajzával, a lakosság életszínvonalával, egészségügyi és kulturális helyzetével kapcsolatban bőséges adalékanyag található itt. De itt vannak a pataki Teológiai Akadémia hallgatóinak és a gyakorló segédlelkészeknek, vallásos népszokásokat tartalmazó gyűjtései. A korábban gyűlt anyag elsősorban Sárospatak és tanyavilága, valamint a három közeli tájegység Hegyalja, Hegyköz, Bodrogköz két világháború közötti helyzetképéhez, a harmincas-negyvenes évek társadalomrajzához szolgáltat szinte csak itt található adalékokat. Itt kell említést tenni a nagyobb gyüjteményrészlegekbe nem tartozó, de az Adattárban őrzött anyagrészek közül talán legérdekesebbről - amelynek zöme szintén még a faluszemináriumi adalékgyüjtő munka során jött össze és református népünk életébe, gondolat- és hitvilágába bepillantást engedő, a paraszt- és katona levelekről, amelyek száma megközelíti az ezret. A szemináriumi rnunka megszűnése után ennek a gyűjteményrészlegnek a gyarapodása érthető módon lelassult, de a faluszeminárium régi tagjai, református lelkészek, tanítók és mások is tovább foglalkoztak anyaggyűjtéssel. A később gyűlt anyagnak igazi jelentősége abban rejlik, hogy rögzít valamit a falu népe életének, életformájának az utóbbi évtizedekben végbement átalakulásából. Az Adaléktár jelenlegi állománya a helységek betűrendjében tárolt 3.227 borítékolt egység. Egyre sűrűbben fordul elő, hogy ismerőssé válván az Adattár anyagának erősen helytörténeti jellege, kezdik a szerzők, vagy kiadók kérésünkre vagy anélkül is elküldeni a tárgykörbe beilleszthető munkáikat.
Hozzászólások