A Hangács patak 7 km hosszú, keskeny völgyében Ziliz, Nyomár és Hangács települések helyezkednek el, lakosaik vallás tekintetében megoszlanak. Rendszeres buszjáratok kötik össze a falvakat Miskolccal, Edelénnyel, Boldvával, Kazincbarcikával. Ritkán használt vasúti megállójuk van a Miskolc - Tornanádaska vasútvonalon.
Hangács vidékét valaha hatalmas erdőségek övezték, az itt élők vadászatból és állattenyésztésből éltek. Pásztorkodással, szarvasmarha- és juhtenyésztéssel, méhészettel és faeszközök, faedények faragásával foglalkoztak. Jelentős lehetett a szőlőtermesztés. Edelény, Balajt mellett Hangácson vannak napjainkig a legősibb, legpatinásabb pincék a vidéken. "Rákóczi pincéje" falán az 1400-as évektől kezdve láthatók feliratok napjainkban is.
Birtokos családja a XIV-XV. században a Hangácsi család. Hangácsi Albert egri prépost és királyi alkancellár, 1457-ben csanádi püspök. Hangácsi Mihály II. Ulászló alatt az ország alkancellárja volt. A XVI. században a legtekintélyesebb földesúr Réghy Kelemen, akinek 1550 körül várkastélya volt Hangácson. Nyomárral együtt közös bírát tartanak és török hódoltsági terület. A XVII. század folyamán jelentős birtokos család a Vasadi, Becs és a Lenkey családok. A század végén házasság révén Fekete László és Szathmáry Király János sógorok lesznek, s a jelentős birtokosok, majd pedig leszármazottjaik több mint két évszázadon át meghatározó gazdasági, politikai és egyházi vezetői Hangácsnak és a környező településeknek, olykor a vármegyének.
Hangács lesz a Szathmáry Király család borsodi ágának birtokközpontja, a kiterjedt uradalom magva és itt van rezidenciájuk is. A XIX. században hangácsi és boldvai ágra szakadt a család. A hangácsi ág katonai pályára lép, így a birtokközpont Boldvára, majd Zsolcára tevődik át. A Fekete család a hivatali pályán jeleskedik, a helyi egyház vezető tisztségeit tölti be.
A reformáció itt is korán terjedt. Hangács 1595-ben Szirák filiája, önálló egyháza 1621-ben lett. A Szathmáry Király család építteti a reformátusok fatemplomát, ennek egyik harangját a hagyomány szerint Rákóczi ágyújából öntötték. 1760-ban iskolát, fa haranglábat 1761-ben Szathmáry Király György építtet. 1746-ban mintegy 250 református mellett 52 katolikus élt a faluban, katolikus templom nem volt. Nyomár mindenkor Hangács leányegyháza, tanítót viszont külön tartottak.
Szathmáry Király Miklós (1661-1724) II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem ezredese, fia, Ádám (1692-1752) a fejedelem nemes apródja, aki elkísérte urát lengyel- és franciaországi bujdosásában is. Irodalmi, művelődéstörténeti értékű naplót vezet. Hazatérve családot alapít, felesége Máriássy Krisztina, aki első gyermekük születésekor, 1726-ban selyemmel és ezüst fonállal varrott úrihímzéses terítőt adományozott a hangácsi gyülekezetnek.
György (1703-1775) a másik fiú, Hangácson született. Külföldi egyetemeken tanult és ide tért haza mindig, több ízben is Borsod vármegye országgyűlési követe, törvényszéki tagja, a Tisza-melléki Egyházkerület és a Sárospataki Kollégium főgondnoka.1770-ben ékes latinsággal megírja a kollégium történetét, új tantermet, könyvtárat, gondnoki házat, kutat építtet. Ő építteti Patakon a máig álló Berna-sort, a múzeum mai épületét. Neves méhész. Ángliai méhes kert című, az angol John Gedde művének fordítása, saját tapasztalatokkal készített munkája három kiadást ért meg (1759, 1768, 1781). Hangács így a magyar méhészet egyik bölcsője.
A hangácsi kastély másik neves lakója, Ádám elsőszülött fia, Pál (1726-1807), aki Mária Terézia legmagyarabb gárdistája, az első jeles borsodi festő. Ő is szoros kapcsolatot tartott fenn a Pataki Kollégiummal. Nyaranta szegény sorsú pataki diákokat tanított rajzolni, festeni: Hangácson volt Borsod első "festőiskolája".
Szathmáry Király Barnabás (1820-1901) is Hangácson született, mint Ádám dédunokája. Katonai pályára lépett, írásai jelentek meg. Életének nevezetessége azonban az, hogy a kis Lieb Mihálynak (Munkácsy Mihály) a nevelője, utóbb sógora volt. Frigyes unokájával utóbb kihalt a család hangácsi ága.
A Szathmáry Király kastélyt 1880-ban a hangácsi közbirtokosság vásárolta meg és átadta a hangácsi egyháznak, amely 1882-1885 között templommá alakítja és udvarán iskolát építtet.
Szathmáry Király, a Fekete és velük rokon családok még számos tagja volt az idők folyamán patrónusa, megbízható támasza a pataki iskolának, a református anyaszentegyháznak, akik a kálvini hit vállalásában, a haza és a nemzet szeretetében máig hatóan adnak példát.
Helyi kezdeményezésre, támogatók keresésével 2002 tavaszán feltárták a hangácsi református templom "altemplomát", a hajdani kastély földszintjét és kialakították benne az egyháztörténeti múzeumot, Sárospatak "filiájaként". Méltán.
Az idelátogató megtekintheti a Szathmáry Király család arcképcsarnokának megmaradt darabjait. Az úrasztali edények, textilek gyűjteményét helyből és a környező településekről. A vidék híres-neves szülötteinek, alkotó papjainak, tanítóinak tárgyi anyagát (oklevelek, fotók, könyvek, levelezés, stb.).
A torony alatti festett sírkamra még feltárásra, helyreállításra vár. Bíznak a helyiek, hogy egyszer az is látogatható lesz. Bíznak, hogy valaha a kastélyhoz tartozó halastó forrásaival együtt felébred csipkerózsika-álmából és a Keserű-kút vizét is használhatják majd gyógyulásukra.
Az idelátogatók visszafelé menet felkereshetik Szathmáry Király Ádám emléktábláját a szülőfalu, Nyomár főterén és megpihenhetnek Zilizen az ezredéves tölgy alatt. Boldva temetőjében a Szathmáry Király család sírboltjánál és a református templomban, a XII. századi egykori bencés apátsági templom és monostornál szintén meg kell állni.
A hangácsi múzeum kulcsa a Református Lelkészi Hivatalban található, előzetes bejelentésre idegenvezetés kérhető.
(Š Laki-Lukács László, 2002.)
Református Lelkészi Hivatal: 3795 Hangács, Rákóczi út 26. Tel.: 46-399-161
Polgármesteri Hivatal: 3795 Hangács, Szabadság út 21. Tel.: 46-399-220
Tompa Mihály -Petőfi Sándor és Arany János mellett -, a "költői triász" harmadik tagja az abszolutizmus legkeményebb idejét Keleméren élte meg, s életének talán legfontosabb eseményei is itt zajlottak. Az ismert események körüli irodalomtörténeti kutatásokban több csúsztatás történt eddig, melyek mögött igaznak és indokoltnak vélt, de hamis "hagyomány- és nemzeti hősvédelmező" irodalompolitikai okok húzódtak meg. A kiállítás a Tompa-kutatás legújabb eredményeire támaszkodva, a korábbi vélekedéseket pontosítva, kiegészítve és felülvizsgálva eleveníti föl a költő alakját és életének Keleméren töltött fontos szakaszát.
Göncön a keresztény egyház története valószínűleg egybeesik a település történetével, hiszen a német betelepülők templomot építettek és német ajkú plébánosaik is voltak. A XIV. században már egyházas hely, felettes hatóságai az újvári főesperes és az egri püspök voltak. Szerepel a pápai tizedlajstromban, az ott feljegyzett összegek jó jövedelmű plébániát sejtetnek Göncön.
Az országos veszélyhelyzetre való tekintettel a Sárospataki Református Kollégium Tudományos
Gyűjteményei 2020. március 12-től visszavonásig kutatókat és látogatókat nem fogad.
A NAGYKÖNYVTÁR DÍSZTERME
december 23-án (hétfő) 9 órától 17 óráig, 24-én (kedd) 9 órától 13 óráig látogatható, 25-én és 26-án (karácsony első- és másodnapján)....
Hozzászólások