1930-tól a Régiségtár őre Jakob Károly /1890-1951/ lett. Az iskola alapításának 400 éves jubileumára a Nagykönyvtárral és a Levéltárral együtt a múzeumi anyag legszebb darabjait mutatták be. Jakob Károly 1933-ban a fizikai eszközök kiállítását, 1935-ben a Rákóczi emlékkiállítást, és 1948-ban a centenáriumi kiállítást rendezte.
1930-tól a Régiségtár őre Jakob Károly /1890-1951/ lett. Az iskola alapításának 400 éves jubileumára a Nagykönyvtárral és a Levéltárral együtt a múzeumi anyag legszebb darabjait mutatták be. Jakob Károly 1933-ban a fizikai eszközök kiállítását, 1935-ben a Rákóczi emlékkiállítást, és 1948-ban a centenáriumi kiállítást rendezte. Jelentős esemény volt, hogy 1944-ben megjelent a Múzeum első kiadványa, Jakob Károly írása: Látogatás a Főiskola Régiségtárában.
1930-ban a Berna-sor épületében nyert elhelyezést az 1880-tól 1930-ig gyűlt Szépészeti és Műrégészeti Múzeum kb. 2000 régészeti, általános történeti és néprajzi tárgyakból álló anyaga, s előbb Régiségtár, majd Régészeti és Történeti Múzeum néven élt tovább. 1936-ban a Simándi István által 1709-ben alapított szertárból, a „Museum Physicum”-ból kerültek át a már nem használt régi kísérleti és szemléltető eszközök, s ezzel a Múzeum állománya 3000 tárgyra szaporodott. 1938-ban az 1871-ben alapított Szépészeti Műgyűjtemény képzőművészeti tárgyaival 4217 egységre növekedett. 1947-ben pedig az addig külön kezelt és őrzött Éremtár tagolódott bele. 1952-ben, amikor a Református Kollégium oktatási intézményeit megszüntették, illetve államosították, a Teológiai Akadémia Faluszemináriumának gazdag tárgyi néprajzi anyaga gyarapította tovább.
Hozzászólások