Régészeti Gyűjtemény

Régészeti Gyűjteményünk anyagának nyilvántartását 1800-tól tudjuk követni. A múzeumi leltárkönyv híradással van arról, hogy a földből urnák, rézből készült régi fegyverdarabok kerültek ki. A régészeti anyagot először a természetrajzi szertár anyagával őrizték együtt.

Régészeti Gyűjteményünk anyagának nyilvántartását 1800-tól tudjuk követni. A múzeumi leltárkönyv híradással van arról, hogy a földből urnák, rézből készült régi fegyverdarabok kerültek ki.[1] A régészeti anyagot először a természetrajzi szertár anyagával őrizték együtt. Kiváló őrei voltak a gyűjteménynek: Soltész János, Buza János, Bokor József, Finkey József. 1887-ben az iskola megvásárolta Tatár Mihály prügyi református lelkész gyűjteményét, amely nagyon gazdag régészeti anyagot tartalmazott. Ekkor Kun Pál állította össze a régészeti anyag leltárát, mely 392 egység volt. Az 1920-as évek elejétől Palágyi Deák Geyza gimnáziumi tanár kezelte a régészeti anyagot. Rendezte és hozzáfogott a tervszerű gyűjtéshez. Halála után értékes régészeti, néprajzi, történeti anyaggal gyarapította a múzeumi gyűjteményt. A második világháború után 1948-ban és 1959-ben gyarapodott értékes tárgyakkal a régészeti gyűjtemény. 1948-ban ismét Palágyi Deák Geyza hagyatékából kerültek be tárgyak, 1959-ben pedig Kirner Bertalan volt pataki diák gyűjteményét kapta meg a Múzeum. Csonteszközök, kőbalták, őrlőkövek, bronzkori tárgyak és honfoglalás kori leletek kerültek gyűjteményünkbe. Az 1960-as évektől évente 1-2 tárgy a gyarapodás. Jelenleg 1131 darab régészeti tárgyat tartunk nyilván.

 
[1] Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára, Kézirattár: Kt. 1174 Kt.1595/2.