A megelőző héten megtörténtek az előkészületek a családi napra. Elkészítettük és kézbesítettük a meghívókat, előkészítettük a helyszíneket és berendeztük a Rákóczi család Bibliáit bemutató kamarakiállítást a Teológiai Akadémia imatermében. Az eredetileg tervezett helyszín megváltoztatására azért volt szükség, mert a résztvevők létszámára utaló előzetes visszajelzések alapján a Szikszai terem kicsinek bizonyult volna.

A családi napot Pocsainé dr. Eperjesi Eszter lelkész-etnográfus múzeumigazgató asszony nyitotta meg ünnepi keretek között a Tudományos Gyűjtemények nevében az iskolaudvaron. Az ünnepi hangulatot, egyben a jó kedélyállapotot emelte az udvaron leadott díszlövés „Rákóczi ágyújából”, valamint egy pataki diákdal és a 42. zsoltár első versének közös eléneklése. Ezt követően a résztvevők egy része felment az imaterembe, ahol elkezdődtek az előadások, míg mások, elsősorban a gyermekekkel érkezők lent maradtak hogy részt vegyenek a bevonó élményprogramokban.

Először Dr. Dienes Dénes, a Tudományos Gyűjtemények igazgatója tartotta meg előadását szép számú hallgatósága előtt „A hely szelleme – Rákócziak dicső kora” címmel. Az előadásban röviden ismertette a Kollégium szerepét és jelentőségét, a magyar kultúrtörténet tágabb kontextusába ágyazva. Majd Kiss Endre József, a Tudományos Gyűjtemények könyvtárának igazgatója ecsetelte nagy részletességgel az általa használt kifejezéssel élve, „az orosz hadifogságba került” könyvek történetét. Különösen is kiemelte azokat a Bibliákat, amelyek a Rákóczi családhoz köthetők. Ezeket a Bibliákat eredeti kiadásban tekinthették meg a résztvevők ott a helyszínen, a már említett kamarakiállítás keretében.

Az előadások sorát Pocsainé dr. Eperjesi Eszter lelkész-etnográfus múzeumigazgató asszony zárta. Bemutatta a múzeumot, kiemelve azokat a Rákócziakhoz köthető kincseket, amelyek a Patakért és a magyarságért sokat tett család emlékét őrzik.

Az előadások közötti szünetekben a jelenlévők kávét és frissítőket fogyaszthattak. Az előadásokkal párhuzamosan az iskolaudvaron egész nap folytatódtak a bevonó élményprogramok, játékok. A legnagyobb népszerűségnek „Rákóczi ágyúja” örvendett. A legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki nagy élvezettel sütötte el a játék ágyút, ezzel is a Rákócziak korát felidézve és átélve. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy a résztvevők páncélinget ölthettek magukra, már aki vállalta ennek a szó szoros értelmében vett nehézségét.

Lehetőség volt lóra ülni és körbelovagolni a múzeumot. Ez maradandó élményt nyújtott azoknak is, akik életükben először ültek lóháton (ilyenek voltak három évestől közel ötven évesig) és a gyakorlott lovasoknak is.

A nap folyamán végig egymással párhuzamosan, több helyszínen kézműves foglalkozások zajlottak. Lehetett gyertyát önteni, páncélinget készíteni, karkötőket és nyakláncokat fonni, valamint belekóstolni a fazekasmesterség rejtelmeibe. Mindeközben az érdeklődők egész nap látogathatták a múzeumot, ahol elsősorban a Rákóczi család gazdag hagyatékára hívtuk fel a figyelmet, tekintettel a nap tematikájára.

A családi nap során a résztvevők frissítőket, ásványvizet, kekszeket kaptak, valamint az elkészített szép emléktárgyakat hazavihették. Mindent összevetve megállapíthatjuk: projektünk hatodik családi napja is jól sikerült.